A Imre germán eredetű férfinév, az Amalrich, Emmerich névből származik. Az összetett név első eleme az Amal, gót királyi családra utal, és vélhetően az ősi germán "szorgalmas munkás" jelentésű szóból ered. A név második elemének jelentése "hatalmas uralkodó". A latin Emericus, Emmeric korábbi magyar alakváltozatai: Emrik, Emrih, Imreh. A 12. század végétől vannak adatok az Emericus, Emmeric írásbeli előfordulására. Más vélemények szerint I. István Henrik fiának neve alakult át Heinrichus > Henricus > Emericus formában. Jelentése: szorgalmas + hatalmas, uralkodó.